Mindennapok biológiája

Képért köszönet a Nők Lapja Cafénak!

Elkorcsosult, médiavezérelt, szabadságot és szabadosságot hirdető világunkban rengeteg dologról tévképzetek születnek, majd azok gyakorlati alkalmazása során igen sűrűn tapasztaljuk, hogy ez bizony nem is így van. De hogy konkretizáljuk a dolgokat, ez a "rövid" bejegyzés azt hivatott bemutatni, hogy párkapcsolatainkat még mindig nem a Hollywoodban ülő rendezők és producerek (főleg nem színészek) irányítják, hanem az ösztön, a fajfenntartás és számos hasonló kényelmetlen dolog. Az egész ügy tudományos alapja nem érdekel, magánvélemény következik, mivel ez egy blog, nem az Élet és Irodalom!

Hányszor meg hányszor hangzik el manapság, hogy a férfiak nem tudnak udvarolni, kihasználják a nőket, míg a nők ribancok, vedelnek, nem tudnak főzni, bezzeg a nagyanyáink idejében! Nos, ha erre valaki a soha meg nem élt korokról szeretne nosztalgiázni, miatta itt meg is állunk, de kiegészítésképp képzelje hozzá, hogy akkoriban se volt vattacukorból a szerelem kerítése. Nyilván ezen személyeknek minden vágyuk, hogy apjuk egy tősgyökeres alsóközépkisnagykunpusztai, nála harminc évvel idősebb, náluk módosabb gazdának ígérje oda egyetlen lánya (többi tizennyolc gyerek fiú!) kezét, remélve valami fényesebb hozományt. Szavazati jogról meg ne is álmodjon, még a vasárnapi ebéd témakörében se, ráadásul az erőszak kizárólag a férfiak privilégiuma. Ha ez megvolt, mennénk tovább! Lényeg, hogy ne higgyük, hogy korábban jobb volt bármi is…

Nem szeretném túlzottan a kutyák témakörét idekeverni, ugyanis nem célja írásomnak, de mióta világ a világ, az erősebb kutya létesít szexuális kapcsolatot (szuka) kutyákkal! (a baszik már túl erős lett volna erre a blogra) Ezt csak azért írtam le, mert valahogy mindig ide fogunk kilyukadni, leíratlanul is. De most váltsunk a hűtlenségre. Előre bocsájtom, biológiai szempontokat veszünk figyelembe, általános esetet nézünk, konkrét élethelyzeteket erre ráhúzni fölösleges, azokkal inkább fordulj tanácsadóhoz, mintsem túrod a netet okosságért, ez nem Coelho!

Tehát előfordulhatott már megannyi férfival, hogy hűtlen volt párjához a sokat megélt kapcsolatuk alatt. Most legyen ez a véletlenszerűen kiválasztott férfi: Jocesz. Jocesz elképzelhető, hogy szégyelli is magát tette miatt, de nyilván nem fogja bevallani barátnőjének az alkalmi félredugását. Jocesz legbelül lehet, hogy magát okolja az események miatt, míg ha a női társadalom tudtára jutna, máglyára vetnék, esetleg utána fel is akasztanák ezt a mocskos disznót, aki nyilván nem is szereti párját, Etelkát, legalábbis Etelka legjobb barátnői szerint. De Jocesznak fogalma sincs arról, hogy maga a nagybetűs BIOLÓGIA írta a védőbeszédét ezen a reménytelen tárgyaláson. (mondjuk attól még elítélik) Tudniillik, hogyha elvetjük az Ádámokat és Évákat, marad a kőkemény evolúció. Az pedig a fajfenntartásról szól, ami kemény játék, sok faj belehalt már életképtelenségébe. Szóval nekünk (embereknek) ezt jól kellene csinálni, de ezért mindent meg is teszünk. Mi férfiak leginkább azzal, hogy noha tudat alatt, de igyekszünk minél többfelé szórni magjainkat, és minél több utódot adni ennek a kibaszott (hoppá) világnak. Ez persze ma már nem igaz, ahol az emelkedő adók és romló közhangulat révén a kutya se akar már gyereket csinálni. (Ezért is érthetetlen, hogy a sok ”fejlődő” ország népének mi a franctól van kedve ennyit dugni ilyen kilátástalanságban…) Viszont az a belső szoftver, ami hajtja a hardvert, az még működik, és készteti a férfiakat, hogy minél több nőt tegyenek magukévá. Persze egy-egy ilyen kaland után hazatér a férfi, bocsánat, Jocesz. Mert biológiát tekintve, neki ez volt a dolga, de szereti a párját. Persze az erkölcs, és miegyéb hasonló modern vívmány azt mondja, hogy ez tilos. De ezt mondd az ösztönnek! Szóval kedves Etelka, Jocesz imád téged, de ősi ösztönei legyőzték, és nagyon szégyelli magát.  Vagy az is lehet, hogy nem szeret, de most majdnem megmentettem ezzel! Helyzetfüggő, de ezzel számolni kell.

De mi a helyzet Etelkával, aki jelen példánkban a női nemet képviseli. Nos hát akármennyire tagadja, rá is vonatkoznak az evolúció kellemetlen törvényei. Míg egy hím élőlény előtt az a cél lobog - fajának az evolúció csúcsára vitele érdekében -, hogy minél több példányt reprodukáljon magából, addig a nőnek ez nem járható út, ugyanis azzal a saját életét nehezítené és rövidítené, tehát számára nem a mennyiség, hanem a minőség lesz a fontos. Na de mi garantálja, hogy életképes, erős, okos gyermekei fognak születni? Jól gondolkozik az az olvasó, aki úgy gondolja, hogy a megfelelő párválasztás lesz az egyetlen kiút számára. Ezért válogatnak a nők halomszámra a férfiakból, és ezért fognak minket elküldeni a francba, ha feltűnik egy vonzóbb alternatíva. Szívünk hölgye a biológiai szabályok szerint nem megcsalni fog, hanem esetleg otthagyni a picsába, egy olyannal, akivel sokkal szívósabb, ügyesebb utódokat nemzhet, persze feltételezései szerint. (Ha nem ezt teszi életképtelen. (Ciki!)). Hogy mik ezek a szempontok? Elképzelésem sincs, de az anyagi jólét is szempont lehet akár, akármilyen undorító is leírni, mert mint tudjuk, az egészséges, színvonalas életvitelhez pénz is szükséges. De főleg nem ezekben kell gondolkozni, hanem külső- és belsőtulajdonságok együttesében. Szóval nem azért hagyták magára Joceszt, mert nem szerették, mert igenis szerették a csalfa ifjút, csak jött egy jobb verzió, és nem akar alul maradni Etelka ebben a kiélezett, ádáz küzdelemben.

Szóval ez a nagy büdös helyzet. Mi mind Joceszok és Etelkák vagyunk, csak van, aki ezt az ösztönlény mivoltát háttérbe tudja szorítani, és nem követi el a fentebb vázolt ”hibákat”, amik tulajdonképpen nem is hibák, hanem kőkemény harcok az életben maradásért! Lehet erre azt mondani, hogy ez undorító, meg „én nem ilyen vagyok”, azonban ha őseink nem így éltek volna sok-sok évvel ezelőtt, feltehetőleg nyöszörgő állatok lennénk egy szűkös kis ketrecben, netán a kihalás szélén állnánk, netán egyre színvonaltalanabb utódokat világra hozva sorvadnánk el szép lassan. Tanulság: nincs! Uraim, a megcsalás ettől még nem lesz elfogadott cselekvési forma, és javallott mindenki érdekében kerülni, ez nem felmentés a test nevelés alól! Hölgyeim, holnap is ugyanúgy simán otthagyhatjátok párotokat, és kurvák lesztek az ilyen faképnél hagyott férfiak szemében és az ex baráti körében! Ez az élet rendje a modern világban, és nem állítom, hogy nekem ez ízlik, de be lehet látni, hogy minimális igazság lakozik ebben az eszmefuttatásban. Olyan mélyen lenyomták már a torkunkon a mézesmázos love storykat, hogy a legalapvetőbb dolgokról feledkezünk meg, és csodálkozunk ha pofára ejtenek. Én csak egy elképzelést vázoltam fel, hogy mi mozgatja belül a szálakat, interpelláció nincs, tévedés jogát viszont fenntartom. Kellemes sokasodást kívánok mindenkinek!