2012. augusztus 9., csütörtök

Ágyban, párnák közt...

A szexuális forradalom óta - amit igen nagy nehezemre esik bevallani, de az amcsiknak köszönhetünk - rengeteg undorító dolgot élt már át az emberiség. No odáig is, de azt kevésbé dokumentálták, vagy legalábbis olyan szinten, amibe én már nem nyúlok bele, mert nem érdekel. Pont.
Sok férfi, ha megkérdezik, hogy miként is szeretne meghalni, azt mondja: szex közben...



Mindezek után az unokáim elborzadva néznek rá a lányom (aki egyébként boncmesterként dolgozik egy debreceni étteremben, hiszen 2024-ben legalizálva lett a kannibalizmus) ebédlőjében kirakott fényképeimre. Frissen megörökölt házamat minél gyorsabban, minél kevesebb látogatással próbálják eladni, hisz hiába volt jó szívem, ha egy kisebbségi prostituált ölében dobbant az utolsót. Özvegy voltam. De kanos.

A hullamerevség miatt a péniszemet el kellett törni, hiszen nem feküdhettem a végső nyughelyemen úgy, ahogy minden nap keltem azelőtt. Az álló fasz rohadását valahogy úgy tudom elképzelni, mint amikor videóra rögzítik egy növény virágzását, kókadását, majd felgyorsítják a felvételt. 


Már életemben is sejtették egy páran, hogy pajzán kis bácsi vagyok, de ezzel betettem a kaput és sokan nem jöttek el a temetésemre. Rosszul esett volna, csak éppen Szent Péterrel vitatkoztam, hogy miért nincs 13-as szoba! Végül a 8-ast kaptam.

A hagyatéki tárgyaláson a prostituált is megjelent, ami szemet szúrt a hatóságoknak. Az életre való lelkiismeret furdaláson kívül nem hagytam rá semmit. Legidősebb lányom, Lilla, gyilkossággal gyanúsította meg a kurvát, akit 13 év börtönre ítéltek.
Lilla ezután boldogan élt, amíg meg nem halt. Szex közben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése